168óra, 1998. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-20 / 3. szám
MAGYAR FÉLMÚLT - VI. létminimum-számítás. A létminimum nálunk sem csupán azt jelentette, mi a fizikai önfenntartáshoz szükséges legkevesebb. Ez ma is többet jelent. A mostani és az egykori számítási mód között az a különbség, hogy akkor számoltunk úgynevezett „társadalmi minimumot” is, ami kicsivel több. Olyan küszöbérték, amely az elfogadott, normális megélhetéshez szükséges javakra utal. A Politikai Bizottság 1987-ig nem engedte nyilvánosságra hozni számainkat. Énnekem nem volt közvetlen kapcsolatom a PB-vel. A miniszterelnök és az illetékes gazdaságpolitikai osztályvezető révén próbáltam hatni a politikusokra a publikáció érdekében. 1987-ben végre engedélyezték. Ebben szerepe volt Németh Miklósnak, aki megértette: rosszabb, ha hallgatunk, mert a becslések mindig magasabb összeget mutatnak ki. ■ - Indokolták a tilalmat? - Akkoriban nem kellett indokolni. Az én funkciómban pedig nem illett kérdezgetni. A gabonatermelés mutatószámait sem hozhattuk nyilvánosságra ősszel, csak az esztendő végén. Emiatt még csak nem is vitatkoztam, olyan ostobaságnak tartottam. Mindig elmondtam: amióta műholdas felvételek vannak, centiméterre pontosan megállapítják nyugaton: hol, mi, mennyi termett nálunk. Ám, ha ez valakit mégis idegesít, jó, hát nem közöljük. A magyar lakosság szempontjából viszont a létminimum összege nem volt közömbös. De hogy a gabonatermelés mutatóit októberben vagy januárban tesszük-e közzé, annak nem volt jelentősége. Kemény István volt az első, aki a szegénység témájával szociológusként foglalkozott. Miután neki el kellett hagynia az országot, Ferge Zsuzsa könyve is nagy vihart kavart. Miként fogadta ezt a politika? - Ferge Zsuzsa a KSH-ban dolgozott, és elég pontos adatokat publikált. Hogy mit szóltak ehhez a politikusok, azt nem tudom. - Nem került szóba a minisztertanácsi ülésen? - Ott a napirendi pontokat tárgyalták. Beszélgetés? Nem volt rá idő, így is azt hittem néha, odanövök a székhez. - Miért nem jelenhetett meg soha sehol, hogy igenis élnek nálunk szegény sorsú emberek? - Nem mondta senki, de tudtuk: a szegény szót nem szabad leírnunk. Konferenciát rendeztünk viszont a „halmozottan hátrányos helyzetűekről”. Valamikor, a ’80-as évek közepén, az IMF-be való belépésünk után meglátogatott a szervezet vezérigazgató-helyettese. Elmondta: nem érti, miért állítjuk, hogy szegény ország a miénk, hogy alacsony az egy főre jutó GDP. Ő végigsétált a Váci utcán. A második kérdése az volt, hogy a jövedelemelosztás szerinti legalsó és legfelső tized közötti arány hányszoros. Akkoriban négy és félszeres volt. Az úr azt mondta: lehetetlen, náluk több mint tízszeres. Nehezen értette meg, hogy itt gyakorlatilag nincs jövedelemdifferenciálás. Az úgynevezett teljes foglalkoztatás miatt némi kis munkabért mindenki kapott. Másfelől a kiemelkedően dolgozók nem jutottak megfelelő jövedelemhez. Elárultam neki, mennyit keresek. Vendégem mindent megértett. Pedig három nyelvvizsgám is volt, de államtitkár nem kaphatott nyelvpótlékot. - Miért? Ilyen csúnyán elnyomták szegény államtitkárokat? - Nagyon kevesen kaptak volna közülük nyelvpótlékot. Szépen fogalmaztam? ! - Az MSZMP kongresszusi anyagaiban mindig olvashattuk, hány lakás épül. Azt soha, hogy hányan várnak lakásra. - Pedig ez adatainkban szerepelt. Aki akarta, megnézte az évkönyvben. Elárulom: az ellenzék is a KSH adataival operált. Hogy ki mit használ fel az adatokból, az mindig szubjektív dolog. És az is lesz. - Hofi Géza korabeli, kissé nyers poénja volt: ,Amerikában van négerkérdés, Magyarországon nincs cigánykérdés. De megoldjuk...” Ezzel nem foglalkoztunk, még a népszámlálások idején sem, mert a cigányság nem számított nemzetiségnek. Egy korábbi adatfelvételi íven szerepelt ilyen kérdés, ám olyan kevesen vallották magukat cigánynak, hogy azt senki sem hitte el. Egyszerűen nem volt mérhető. Pedig lényeges adat lett volna, mert ugyan nem vagyok demográfus, de közhely, hogy a gyermekáldás a legelesettebbek körében a legnagyobb. Nyilvánvaló, hogy közéjük tartoznak a romák is. A szocializmus idején a „kapun belüli munkanélküliség” őket érintette leginkább. - A KSH minden fontos információt megkapott? - Nem. Tipikus példa erre az uránbányászat. Adatot kaptunk, de az a költészet világába tartozott. I - Fogadjuk el, hogy a KSH csak valós adatokat hozott nyilvánosságra, így ön tud-A Budapest Kongresszusi Központban február 24-én megkezdődött az európai regionális népesedési értekezlet. Nyitrai Ferencné államtitkár és Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese (Kép és szöveg, MTI, 1987) II A Parlamentben június 26-án folytatta munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka. Nyitrai Ferencné államtitkár beszél (Kép és szöveg, MTI, 1981)